A negyven napos nagyböjt, amely a húsvétra való felkészülés idejeként szolgál, szerdán kezdődik. A magyar katolikus püspökök konferenciájának egy kommunikációja elmagyarázza, hogy a keresztények belépnek ebbe a büntetés -szezonba azzal a céllal, hogy elmélyítsék a hitüket, és felkészítsék magukat Jézus Krisztus feltámadásának megünneplésére a megbékélés és az önkéntes lemondás révén.
A püspökök konferenciája hangsúlyozta, hogy a húsoktól való tartózkodás, bár gyakran a nagyböjthez kapcsolódik, önmagában nem jelenti a nagyböjt áldozatát. A húst történelmileg az ősi és a középkorban ritka finomságnak tekintették, különleges alkalmakra fenntartva, így mulasztása a gyász és az önfegyelem erőteljes kifejezésévé válik.
A kortárs időkben a hívõket arra buzdítják, hogy gondolkodjanak el, milyen szokások, kényelem vagy szokások, amelyek általában kedvesek, és úgy gondolják, hogy az Isten előtti alázat jeleként való lemondásuk. Az ötlet az, hogy mélyebb spirituális jelentőséggel bírjon az áldozatokban, az egyszerű ételektől való egyszerű absztinencián túl.
A nagyböjt a negyedik századra széles körben elterjedt gyakorlat lett a keresztény világban. A templom nem tekinti a vasárnapokat a böjt napjának, mivel ezeket Krisztus feltámadásának megemlékezésére szentelték. A hetedik század óta a nagyböjt szerdán-hamu szerdának nevezve-kezdte meg, és kiterjed a húsvéti vasárnapra, ezáltal megőrizve a hagyományos negyven napos számot.
A korábbi évszázadokban a böjtszabályozások sokkal szigorúbbak voltak. A 11. századig szokás volt, hogy a böjt napokon késő délutánig tartózkodjon az ételektől, teljes tartózkodással a hústól, a tejtermékektől és a tojástól.
Noha az egyház azóta moderálta ezeket a sztrájkokat, még mindig szigorú böjt ír fel a hamu szerdán és a nagypénteken. Manapság a 18 és 60 év közötti katolikusokat felkérjük, hogy korlátozzák magukat egy teljes étkezésre, és további két alkalommal fogyaszthatnak ételeket anélkül, hogy teljes mértékben telítettek volna. Magyarországon ezt a gyakorlatot három megengedett étkezés formájában figyelik meg, csak egy lényeges. Ezenkívül manapság és a pénteken a nagyböjt egészében az egyház 14 évesnél idősebb tagjait kéri, hogy tartózkodjanak a hús fogyasztásától.
A nyilatkozat azt is megjegyzi, hogy a görög katolikus egyház tagjai számára még korábban is kezdődik, a Hétfőn kezdve.
Ezeknek a szokásoknak a révén a nagyböjt időtartama továbbra is jelentős és ünnepélyes idő marad a keresztények számára, lehetőséget kínálva nemcsak a szellemi gondolkodásra és a megújításra, hanem az önfegyelem konkrét cselekedeteire is, amikor felkészülnek a húsvéti ünnepségre.
A negyven napos nagyböjt utáni hagyomány, a böjt és a szellemi felkészülés először jelent meg a magyar konzervatívon.
