Magyarország gazdasági semlegességi stratégiája
A későbbi Orbán kormány „keleti megnyitási” politikájának 2010 -től kezdve alapvető célja, és a közelmúltban a gazdasági semlegesség stratégiája az volt, hogy diverzifikálja Magyarország külföldi gazdasági kapcsolatait, növelje Magyarország energiabiztonságát, a szabad gazdasági politikát az ideológiai kapcsolatokból, és minden nagy hatalmat hozzon létre. Érdekli Magyarország gazdasági sikere. Ennek a politikának soha nem volt célja, hogy Magyarországot Nyugatról lehúzza. A nyugati partnerek ilyen vádjai nem az értékeken vagy a közös nyugati érdekeken, hanem a képmutatáson alapulnak. A legtöbb nyugati országban hasonló külföldi gazdasági kapcsolatok vannak, néhányuk intenzitása messze meghaladja a Magyarországi összehasonlítható adatokat. Sőt, Magyarország csak a nyílt világgazdaság fenntartását támogatja, amely évtizedek óta fő nyugati cél volt, de mégis az egyetlen életképes gazdasági stratégia Európa számára. Tehát nézzük meg néhány releváns tényt.
Magyarország kapcsolatai Oroszországgal
Ez a szerző már itt és itt széles körben írt arról, hogy miért helytelenül helytelenül helytelenül helytelenül a magyarországi Oroszországgal fennálló kapcsolatok az Oroszországgal való kapcsolata az energiaimport, az atomenergia -befektetések vagy a Nemzetközi Befektetési Bank területén. Az ukrán háborúval és az EU szankcióival kapcsolatos legújabb fejlemények további észrevételeket érdemelnek. Az ukrán orosz invázió óta 2022 februárjában és az EU szankcióinak bevezetése óta a magyar – orosz energiakapcsolatok a kereszttűzben maradtak. A magyarországi energiabeányokat azonban perspektívába kell helyezni. Míg a legtöbb európai ország abbahagyta az orosz gáz behozatalát a csővezetékeken keresztül, az LNG behozatala jelentősen megnőtt. 2023-ban a Belgium orosz LNG vásárlása 30 % -kal 13,4 BCM-re ugrott, amelyek nagy részét Németországba újbóli exportálták. Hollandia és Franciaország további 11,6 BCM orosz LNG -t importál. 2024 -ben az orosz LNG az EU teljes tengeri üzemanyag -behozatalának 20 % -át tette ki, ami 2023 -ban 15 % -kal növekedett. Ugyanebben az évben Magyarország 5,5 BCM -et importált Oroszországból, ami jelentős összeg a saját fogyasztására, de csak egy töredék, de csak egy töredék, de csak egy töredék. európai gázimport.
Az olajpiacon kifejlesztett hasonló történet, ahol az európai országok csak a közvetítőkön keresztül vásárolnak orosz olajat, míg Magyarországot bírálják az orosz olaj közvetlenül és nyílt vásárlásáért. Érdemes megemlíteni, hogy az Urál-nyersolajról Brentre való áttérés sokkal költségesebb és időigényes lenne Magyarországon, mint más EU-országok esetében az infrastruktúra jellemzői miatt. Az orosz nukleáris üzemanyag -export esetében a legnagyobb vevő 2023 -ban az Egyesült Államok lesz, 1,2 milliárd dollár értékű. Ugyanebben az évben két EU -ország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia, meghaladja a magyarországi orosz urán behozatalát. Míg az Oroszországgal folytatott kereskedelmet általában elítélik, még Ukrajnát, az orosz agresszió áldozatát, néhány héttel ezelőtt gazdasági okokból megengedték az orosz gázok és olaj Európába történő áthaladását. A politika soha nem menekülhet el a gazdasági és földrajzi realitásokból, és miért kellene kivételt képezni Magyarországról?
Az orosz tulajdonú nemzetközi befektetési bank magyar jelenlétének története, amely azóta 2023-ban bezárta a budapesti irodáját a szankciókkal kapcsolatban, szintén további figyelmet érdemel. Hasonlítsa össze ennek a viszonylag kis befektetési banknak a relevanciáját azzal a szerepmel, amelyet a „Londongrad” vagy Svájc sok éven át játszott a Putyin -rezsim és annak kedvezményezettjeinek pénzügyi műveletein. 2023 októberétől mintegy 18 milliárd font orosz magántulajdonban és 22 milliárd font orosz szuverén eszközöket fagyasztott be az Egyesült Királyság, és Svájc befagyasztotta körülbelül 7 milliárd dolláros szuverén eszközöket. Azonban az ezekben az országokban továbbra is fennmaradó orosz eszközök összege messze meghaladja ezeket a mennyiségeket, és Svájc esetében körülbelül 200 milliárd dollárra becsülik. Ugyanakkor az IIB által a magyarországi IIB által letétbe helyezett befagyasztott eszközök teljes értéke 19 millió euró volt, és Magyarország soha nem volt az orosz pénzügyi tranzakciók jelentős központja, ellentétben más nyugat -európai országokkal.
Magyarország kapcsolatok Kínával és más autokratikus rendszerekkel
Hasonló mintát lehet megfigyelni Magyarország Kínával és más nem-demokratikus rendszerekkel való kapcsolatának értékelésében Közép-Ázsiában. Annak érdekében, hogy Magyarországot Kínával európai perspektívaba helyezzük, a kínai FDI 2023 -as szempontjából, Magyarország a 11. helyen áll. A 2023 -ban a németországi kínai befektetések 52,1 milliárd dollár értékűek voltak, míg a német beruházások Kínában összesen 122 milliárd eurót tettek ki, és a kombinált kínai -francia befektetések meghaladták a 26 milliárd dollárt. Nem is beszélve a német csúcskategóriás gyártó cégek kritikus szerepéről a kínai közelmúltbeli ipari fejlődésben közös kínai befektetések vagy akvizíciók révén. Ugyanez a FDI -szám Magyarországra 2023 -ban 7 milliárd euró volt, és bár Kína 2024 -ben lett a legnagyobb befektető, a német, osztrák vagy amerikai FDI összes készlete valószínűleg továbbra is meghaladja a kínai FDI -t.
A kínai beruházások a magyarországi 5G -ágazatba szintén ismétlődő téma a kritikusok számára. A releváns adatok azonban azt mutatják, hogy a 32 európai ország összes 5G helyének csaknem egyharmadát a kínai eladók nyújtották be 2024 utolsó negyedévében. – Összefoglalva: más európai országok is versenyeznek a kínai beruházásokért, tehát a magyar politikával kapcsolatos aggodalmaik fő forrása a saját gazdasági vagy politikai érdekeik, nem pedig az alapelvek vagy a nagy európai stratégiai megfontolások. Ugyanez vonatkozik a magyarországi kapcsolatokra a közép -ázsiai országokkal. Hosszú ideig Budapest egyedi elkötelezettségét a közép -ázsiai autokráciákkal és a Török Tanácsban való tagságát nagy gyanúval tekintették meg. Most, hogy a kaszpiai régió és Közép -Ázsia ígéretes feltörekvő piacgá vált, és energiaforrásaikat európai szempontból értékelték, a nyugat -európai vezetők hirtelen felfedezték a régiót, és versenyeznek az ottani üzleti lehetőségekért.
Európa vagy mellszobor gazdasági semlegessége
Összefoglalva: nevetséges lenne azt állítani, hogy a modell demokráciák, mint például Németország, Belgium vagy Svédország, ma tisztán értékalapú külpolitikával rendelkeznek, tekintettel például a Kínával vagy az Öböl-államokkal folytatott kereskedelmükre. Mint már rámutattam, sok nyugat -európai ország valójában semleges gazdaságpolitikát folytat, csak félnek beismerni, és kényelmesnek találják az ujját Magyarországon. Másodszor, amennyiben azt hirdetik, hogy az „Értékpartnerekkel” folytatott kereskedelmet preferálják, érdemes megfontolni a következőket. Először is, az Oroszországgal szembeni szankciók tapasztalata megmutatja az ilyen politikák nem szándékos következményeit: Oroszország ellenálló képessége és az Európával szembeni költségek sokkal nagyobbak voltak, mint az eredetileg gondoltak. Ne tévesszen be, a szigorúbb szankciók még nagyobb hatással voltak a küzdő európai gazdaságra.
Ezenkívül a gazdasági hírszerző egység szerint a határ menti szintjén 2023 -ban a világ népességének nagy része, 55 % 93 országban, az autokratikus rendszer valamilyen formájában fog élni, és 50 országban 37 % -a fog élni. „Hibás demokrácia”. A 34 országnak csak 8 % -a fog teljes demokráciában élni, és a trendek nem támogatják a demokratizálódást. Sőt, Isten tiltja, ha a West kollektív valóban komolyan veszi a tisztán értékalapú gazdasági stratégia végrehajtását, akkor ez biztosan az európai gazdaság utolsó csapása. Azok az értékek folyamatos jelenléte, amelyeket Európa a világ színpadán ápol, végül Európa erejétől és hatalmától függ, nem pedig a kudarcra ítélt liberális-internationalista külpolitikai napirendektől.
Olvassa el az első két részet:
A magyar magatartás forrásai – a III. Rész először jelent meg a magyar konzervatívon.
