A molekuláris gyógyászat (HCEMM) Magyar Kiválósági Központja úttörő megközelítést alkalmaz a neurodegeneratív betegségek elleni küzdelemben az élő emberi agyszövet kísérletezésével. A hagyományos kutatásokkal ellentétben, amelyek nagymértékben támaszkodnak az állati modellekre, ez a tanulmány a műtéten átesett betegek által adományozott agysejtmintákat használja. A csapat nemrégiben 120 millió forintot szerzett a finanszírozásban a munkájuk előmozdításához, ami hatékonyabb kezelések fejlesztéséhez vezethet olyan állapotok esetén, mint az Alzheimer -kór.
A várható élettartam növekedésével a neurodegeneratív rendellenességek prevalenciája továbbra is növekszik. A szakértők azt jósolják, hogy 25 éven belül ezek a betegségek válhatnak a fejlett világban a fő halál okává. Az ilyen körülmények tanulmányozása azonban továbbra is kihívást jelent, mivel a jelenlegi kutatás nagymértékben függ a rágcsálóktól, amelyek nem replikálják tökéletesen az emberi neurológiai folyamatokat.
„Az állatkísérletek felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtottak, de az egerek és a patkányok messze nem tökéletesek az emberi agy összetettségének megértésére” – magyarázta a HCEMM egy nyilatkozatban. E korlátozások leküzdése érdekében a Lamsa Karri vezetésével a kutatócsoport az egészséges agyszövetkel dolgozik, amelyet az orvosi eljárások során extraháltak. Ezek a minták lehetővé teszik a tudósok számára, hogy tanulmányozzák az emberi idegrendszer egyedi jellemzőit, amelyeket nem lehet megfigyelni az állati modellekben.
A kutatás egyik kulcsfontosságú aspektusa arra összpontosít, hogy megértse, hogyan szabályozzák a gének az idegi aktivitást. Az agysejt működése során a gének „bekapcsolásának” és „ki” elemzésének elemzésével a kutatók arra törekszenek, hogy feltárják az emberi és rágcsáló idegsejtek közötti alapvető különbségeket. Az előzetes megállapítások azt sugallják, hogy az emberi idegsejtek csaknem kétszer annyi aktív gént tartalmaznak, mint a patkány társaik, kiemelve a kritikus különbségeket, amelyek befolyásolhatják a gyógyszer fejlődését.
A HCEMM csapata ezt a kutatást végzi a GeneCore -val, a Genomics Service Center -rel, Vlagyimir Benes vezetésével az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumból (EMBL). Közös erőfeszítéseik előkészíthetik az utat olyan új kezelésekhez, amelyek önmagukban az állati alapú kutatások révén nem voltak lehetségesek. Az emberi agysejtek használatával remélik, hogy olyan áttörési terápiákat alakítanak ki, amelyek pontosabban célozzák meg a neurodegeneratív betegségeket, és reményt nyújtanak a világon érintett milliók számára.
A poszt magyar kutatók új Alzheimer emberi agysejtekkel végzett kezelését vizsgálják meg először a magyar konzervatívnál.
