A magyar könyvtárak újjáéledést tapasztalnak az olvasóközönség és a közösségi részvétel terén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által indított könyvtári kihívás kezdeményezésnek köszönhetően. A program célja az olvasás előmozdítása, a könyvtári látogatások ösztönzése és a közösségi kapcsolatok megerősítése, az ígéretes eredmények már láthatóak a kisvárosokban, mint például Kétpó és Tomajmonostora.
A csütörtökön Kétpó rendezvényén, Máté Vincze, a KIM állami gyűjtemények és kulturális fejlesztési államtitkár-helyettese kiemelte a Magyarországi könyvtári rendszer növekvő erősségét a Covid-19 pandémián. „Egyre többen regisztrálnak könyvtári tagságra és könyveket kölcsönöznek, és megújult elismerést mutatnak az olvasáshoz” – jegyezte meg.
Vincze hangsúlyozta a könyvtárak fejlődő szerepét, mint analóg tereket, és a személyes idő és az öngazdálkodás szentélyeként írja le őket. Hangsúlyozta az olvasás szélesebb körű előnyeit, amelyek elősegítik a kreativitást, javítják az életminőséget, és gazdagítják mind az egyéni, mind a közösségi tapasztalatokat. A könyvtári kihívást kifejezetten arra tervezték, hogy több olvasót vonzzon, és megerősítse a könyvtárak kulturális és oktatási központokként betöltött szerepét. Kétpó és Tomajmonostora aktívan részt vettek a kezdeményezésben, és a legfontosabb mutatók alapján már jelentős sikert mutattak. Mindkét város helyi könyvtárakat üzemeltet a megyei könyvtár ellátási rendszerén (KSR), amely a megyei könyvtárak támogatásával biztosítja a könyvekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A Kétpó könyvtár közösségi rendezvényein való részvétel 64 % -kal növekedett, a könyvtár pedig a „kulturális közösség szívének” tekintette. Eközben a Tomajmonostora -ban a könyvtári tagság megduplázódott, és a könyvhitelek hatszorosára növekedtek az előző év januárjához képest.
„A kis közösségi könyvtárak mindenütt növekszik” – hangsúlyozta Vincze, megjegyezve, hogy a magyarok évente mintegy 16 millió könyvet kölcsönöznek. E hitelek több mint 10 % -a a Kszr könyvtárakban zajlik, kevesebb, mint 5000 lakosú településen, kiemelve ezen intézmények kritikus szerepét az országos olvasás előmozdításában. A szélesebb körű kulturális kezdeményezések részeként a Kulturális és Innovációs Minisztérium bejelentette a Jókai emlék évet is, ünnepelve Mór Jókai örökségét, amely Magyai egyik legkedveltebb irodalmi figura. Vincze az eseményt „a hazafiság évének” nevezte, kiemelve Jókai mély kulturális befolyását a magyar élet különféle aspektusaiban, az irodalomból és az utazástól kezdve a gasztronómiás és az emberi kapcsolatokig.
A könyvtárakat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt a dedikált Jókai sarkok létrehozásával, és olyan rendezvényeket szerveznek, amelyek ünneplik munkáit és értékeit.
Az esemény szimbolikus gesztussal zárult le: Vincze és a Nemzeti Széchényi könyvtár, Judit Gerencsérer főigazgató-helyettese, a Kétpó Könyvtárnak, megerősítve a kormány elkötelezettségét a helyi olvasási kezdeményezések támogatása iránt. További könyveket is adományoztak a Tomajmonostora könyvtárnak.
Az olyan kezdeményezésekkel, mint a könyvtári kihívás és a Jókai emlékév, a magyar könyvtárak nemcsak túlélnek, hanem a kultúra, a tanulás és a közösség elkötelezettségének alapvető terei.
A poszt magyar könyvtárak a megnövekedett közösségi elkötelezettséggel virágzik, először a magyar konzervatívon jelentek meg.
