A magyar egyetemek szignifikáns javulást mutattak a nemrégiben kiadott 2025 -ös QS World University rangsorában, amint azt a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) bejelentette csütörtökön. Az eredmények aláhúzzák Magyarország növekvő tudományos hírnevét és megerősített pozícióját a globális felsőoktatásban.
A QS rangsorolása 55 tudományos tudományág intézményeit értékeli, és öt általános kritérium alapján intézményi rangsorot hoz létre. Az idei kiadás példátlan számú intézményt kínál az orvostudományra, a számítástechnikára, az információs rendszerekre és az anyagtudományra.
12 magyar egyetemet rangsoroltak öt általános kritérium alapján, és 32 tudományos tudományág alapján értékelték. Nevezetesen, három egyetem – a Semmelweis Egyetem, a Corvinus Budapesti Egyetem és a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem – javította általános pozíciójukat. Ezenkívül öt egyetem, köztük a fent említett három, valamint a Magyar Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetem, valamint a Liszt Ferenc Zeneakadémia, jelentős előrelépést mutatott a konkrét tudományos tudományágakban.
Nyolc magyar egyetem új pozíciókat is biztosított a tárgy-specifikus kategóriákban. Ide tartoznak a Corvinus Budapesti Egyetem, a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Egyetem, a Magyar Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetem, az Óbuda Egyetem, a Debrecen Egyetem, a Pécs Egyetem és a Szegedi Egyetem.
Magyarországi kulturális és innovációs miniszter, Balág Hankó hangsúlyozta ezen eredmények szélesebb jelentőségét. „A megújult magyar egyetemek sikere megerősíti a nemzetet, és valódi programot kínál a versenyképesség számára. Ennek a sikernek a kulcsa az intézményi autonómia, a kiszámítható és rugalmas műveletek, valamint a gazdasági érdekelt felekkel való együttműködésben rejlik – még Brüsszel elleni ellenzék közepette is – mondta.
Hankó megismételte Magyarország elkötelezettségét az egyetemek 2030 -as programja iránt, amelynek célja legalább egy magyar egyetem a világ 100 legjobbja között 2030 -ig, és több egyetem kitűnik az európai szinten. „A külső nyomástól függetlenül elkötelezettek vagyunk a céljaink elérése mellett” – erősítette meg.
A kormány stratégiája a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének javítására összpontosít, ahelyett, hogy elősegítené a belső rivalizációt. Ez a megközelítés következetes eredményeket hozott, és 12 magyar egyetem most az első öt százalék között helyezkedik el – a korábbi eredményeiket.
A poszt magyar egyetemek a globális rangsorban jelentős lépéseket tesznek a magyar konzervatívon.
