Kedden a Mathias Corvinus Collegium (MCC) panelbeszélgetés során, a lengyel konzervatív gondolkodóközpont elnöke, az Ordo Iuris Intézet, Jerzy Kwaśniewski és az MCC Rodrigo Ballester Európai Tanulmányok Központjának vezetője úttörő jelentést mutatott be az EU reformjáról. A nagy visszaállítás: A tagállam szuverenitásának helyreállítása az Európai Unióban– Miklós, Szánhó Alapvető Jogi Központ főigazgatója és Balír Orbán magyar miniszterelnök politikai igazgatója csatlakozott hozzájuk.
Amint Ballester egy interjúban írta le Magyar konzervatíva jelentés komoly vitát sürget az EU jövőjéről. Két lehetséges reform forgatókönyvet mutat be:
- A „Vissza a gyökerekhez” forgatókönyv -Mérsékelt szerkezetátalakítás, amely helyreállítja az EU eredeti funkcióját, mint a szuverén államok együttműködését, hasonlóan a maastrichti szerződés előállításához. Ez magában foglalja a Bizottság és az Európai Parlament hatalmának csökkentését, miközben megerősíti a nemzeti kormányok szerepét.
- Az „új kezdet” forgatókönyv – Az EU teljes feloszlatása a jelenlegi formájában, amelyet két -három év átmeneti időszak követ egy új politikai keret létrehozására, amely a szabad piacokon és a nemzeti szuverenitáson alapul. Ez a megközelítés magában foglalja számos EU -szabályozás hatályon kívül helyezését, és lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy önként tárgyaljanak az együttműködés új formáinak.
EU a Crossroads -on
Balágs Orbán vitaindító beszédében figyelmeztette, hogy az EU kereszteződésen van, és olyan identitásválsággal szembesül, amely veszélyezteti a hosszú távú stabilitást. Azt állította, hogy a blokk elvesztette útját, elmulasztotta alkalmazkodni a változó világhoz, és radikális reformot felszólított annak szétesésére.
Orbán három fő problémát vázolt fel: a túlzott bürokrácia, a központosítás és az ideológiai dogmatizmus. Azt állította, hogy az EU egyre inkább olyan politikákat vezet be, amelyek aláássák a nemzeti szuverenitást, különösen olyan területeken, mint például a migráció és a progresszív társadalmi reformok – olyan értékek, amelyekben sok tagállam nem oszt meg. „Ha az EU túlélni kell a következő században, radikális irányváltásra van szükség. A jelenlegi kurzus egyenesen a széteséshez vezet ” – mondta, hozzátette, hogy a reformbeszélgetések lendületet kapnak Európában.
Orbán két lehetséges megoldást javasolt: visszatérés az EU nemzeti szuverenitás és gazdasági együttműködés alapelveihez, vagy új paradigmák elfogadásához az egyensúly helyreállítása érdekében. Mindkettő, kijelentette, hogy erős, kulturálisan önmagában azonosított nemzetállamok részvételét igényli.
Több válság, több brüsszeli
A panelbeszélgetés elején Jerzy Kwaśniewski visszhangzott Orbán aggodalmait, felszólítva az európai paradigma „nagy visszaállítását”. Bírálta az EU hosszú távú elkötelezettségét az „egyre szorosabb szakszervezet” iránt, amely állítása szerint az Európai Bizottságon belül túlzott hatalom központosításához vezetett. „Minden válságot ugyanazzal a válaszsal fogadtak el: nagyobb hatalom a Bizottságnak, nagyobb hatalom a nem választott bürokratákra. A pénzügyi válságot, a migrációs válságot, még a covid válságot is – mindegyiket ürügyként használták a brüsszeli hatalom koncentrálására ” – mondta. Kwaśniewski hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a döntéshozatali hatalmat a nemzeti kormányokhoz kell visszaadni, biztosítva, hogy a választott tisztviselők-nem az EU intézményei-a végső mondást.
Szánthó Miklós megerősítette ezeket a pontokat, azzal érvelve, hogy az EU -nak inkább a tagállamokat és a polgárokat kell szolgálnia, nem pedig a brüsszeli elit ideológiai eszközeként. Azt vádolta az EU -t, hogy jogi és pénzügyi intézkedéseket alkalmazott a kormányok eltérő nyomására, hivatkozva Magyarországra és Lengyelországra, mint alapokként. „Az EU nagyszerű projekt lenne, ha a liberálisok nem eltérítették volna és ideológiai napirendüket” – mondta.
„A németek és a franciák építették, a liberálisok elpusztították, és a hazafiak javítják”
Bírálta a nemzeti szuverenitás erózióját olyan területeken, mint például a migrációs politika és a nemi ideológia, amelyeket rámutatott, demokratikus hozzájárulás nélkül a tagállamokra. Szánthó, kissé humoros, mégis komoly megjegyzésben, összefoglalta az EU pályáját: „A németek és a franciák építették, a liberálisok elpusztították, és a hazafiak rögzítik.”
Rodrigo Ballester szintén megtámadta az EU válságokra adott válaszát, azt állítva, hogy a „több Európa” nem életképes megoldás. – Amint Brüsszel hatalmat nyer, soha nem ad vissza. A 25 éves közös politikák azt mutatták, hogy az EU nincs a megfelelő úton. ” – mondta. A Ballester javasolta a változó döntéshozatali hatalmat az Európai Tanácshoz, ahol a nemzeti vezetők erősebb hangot adnak, és csökkentik az EU tisztviselői fizetését, hogy jobban tükrözzék a közönség elvárásait. „Brüsszelben senki sem kereshet havonta 10 000 eurót. Ez nem a populizmus – ez a józan ész – jegyezte meg.
Vissza Maastrichtba
Ballester azt is állította, hogy az EU eredetileg kevésbé volt központosított, és inkább a tagállamok szolgálatára összpontosított, ahelyett, hogy Brüsszel -politikákat diktálta volna. Azt javasolta, hogy a reformok célja a maastricht előtti szerződés modelljének visszaállítása, amikor az EU jobban kiegyensúlyozott nemzeti szuverenitást és gazdasági együttműködést.
Kiemelte, hogy az EU struktúrájának egyik legnagyobb problémája az, hogy miután a hatalmakat Brüsszelbe helyezik, soha nem térnek vissza. Példaként hangsúlyozta az Európai Bíróság of Bíróságát, azzal érvelve, hogy a mandátumán túllép azáltal, hogy progresszív ideológiát vezet be a tagállamokra. „Az EU intézményei megvetik az egyhangúságot, de a valóságban megerősíti az európai együttműködést azáltal, hogy biztosítja, hogy egyetlen országot sem kényszerítsenek döntésekre az akarata ellen” – mondta.
„A jelentésben bemutatott javaslatok nem az EU elpusztítására törekszenek, hanem inkább annak szétesésének megakadályozására”
Kwaśniewski tisztázta, hogy a jelentésben bemutatott javaslatok nem az EU elpusztítására törekszenek, hanem annak szétesésének megakadályozására. „Ha Brüsszel folytatja a jelenlegi útját – a radikális központosítást és az ideológiai megfelelőséget, akkor felgyorsítja a saját bukását” – figyelmeztette.
Szánthó arra a következtetésre jutott, hogy aláhúzza a szélesebb kulturális és ideológiai csatát az EU válságának középpontjában:
„A lényege, hogy ez a globalisták és a szuverenisták közötti küzdelem. Az EU inkább ideológiai gépré vált, mint politikai és gazdasági együttműködési keret. Ha ez nem változik, az összeomlás elkerülhetetlen.
A poszt liberálisok tönkretették azt, a hazafiak megjavítják – nagyszerű visszaállítás: magyar – szoros lökés az EU változásához először a magyar konzervatívon jelent meg.
