A Lengyelország és a Magyarország közötti feszültségek ismét feltámadtak, miután Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter nyilvánosan felszólította az EU népszavazását az Európai Unióból. „Magyarország népszavazást fog tartani az ukrán Európai Unió jövőbeli tagságáról. Kíváncsi lennék, hogy megnézzem az Orbán Magyar tagságáról szóló EU -népszavazás eredményeit. ”Sikorski az X -en írta az EU vezetõinek a múlt heti sürgősségi csúcstalálkozóját követõen, amelynek során Viktor Orbán magyar miniszterelnök vétó volt, amely magában foglalta Ukrena folyamatos támogatásának megfogalmazását.
A csúcstalálkozó után Orbán bejelentette, hogy a magyar kormány közvélemény -szavazást kezdeményez Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy Ukrajna EU -tagsága alapvetően átalakítja a blokk teljes irányítási struktúráját. „Nem vagyunk felkészülve erre, tehát azt hiszem, hogy lelassítanunk kell, és határozottan meg kell gyűjtenünk az emberek véleményét erről a kérdésről” – mondta.
Ukrajna 2022. február 28 -án, Oroszország inváziójának első napjaiban jelentkezett az EU -tagságra, és az év júniusában hivatalos EU -jelölt státuszt kapott. Az EU vezetői 2024. december 13 -án megállapodtak abban, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az országgal. Ahelyett, hogy megvétózta volna a Tanácsban a döntést, Orbán a szavazás során kiment, kijelentve, hogy Magyarország nem támogatta Kyiv csatlakozását, hanem lehetővé tenné más EU -tagállamok számára, hogy továbblépjenek a folyamathoz. Cserébe az Európai Bizottság a korábban fagyasztott EU -alapok jelentős részét bocsátotta ki Magyarországon.
A sürgősségi csúcstalálkozó után a Kossuth Radio -val beszélve Orbán megerősítette, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna csatlakozását, azzal érvelve, hogy ennek pusztító következményei lehetnek nemcsak Magyarországra, hanem az egész európai gazdaságra is. Hivatkozva a magyar mezőgazdasági ágazat közel összecsapására, miután az ukrán és az EU közötti kereskedelem részleges megnyitását megnyitotta, a mezőgazdaságot azonosította a leginkább veszélyeztetett iparágnak, ha a teljes tagsággal jár. Ezenkívül felvetette a biztonsági aggályokat, kiemelve az ukrán fegyveres személyek nagy számát és a korlátlan magyarországi mozgáshoz kapcsolódó lehetséges kockázatokat.
Gazdálkodók az ukrán tagság ellen
Ezek az aggodalmak nem egyediek Magyarországon. Az európai ágazatban sokan hasonló aggodalmakat fejeztek ki. Ukrajna volt a mezőgazdasági termelői tiltakozások középpontjában, amely 2023 -ban és 2024 -ben a kontinensen áthaladt, elsősorban a Bizottság és a Kijiv közötti megállapodás miatt, amely lehetővé tette az ukrán gabona korlátlan áramlását az európai piacokon. A mezőgazdasági termelők attól tartanak, hogy Ukrajna csatlakozása tovább veszélyezteti megélhetését azáltal, hogy átirányítja a mezőgazdasági támogatásokat. Ezen támogatások többségét hektáronként elosztják, és tekintettel Ukrajna hatalmas méretére, az Európa -szerte élő családi gazdaságok jelentős hátrányba kerülnek. Ugyanezek az aggodalmak kiterjednek a kohéziós finanszírozásra, amelyet egy régió egy főre jutó GDP -je alapján határoznak meg az EU átlagához viszonyítva. Mivel Ukrajna háború sújtotta gazdasága jóval e küszöb alá helyezné, más EU régiók valószínűleg drasztikus csökkenést mutatnak a rendelkezésre álló kohéziós alapok.
A lengyel gazdálkodók a leginkább érintettek közé tartoznak, és folyamatban lévő tüntetéseik hajtóereje lehetnek Varsó agresszív reakciójának a Magyarország Ukrajna EU tagságáról szóló javasolt népszavazásán. „A dühös gazdálkodók távolítják el Lengyelországot Ukrajnától” – olvasta a Politikus A címsor 2025 februárjától. A cikkben a progresszív üzlet, amely szerint „a tiltakozások segítettek egy fontos politikai dinamikát létrehozni egy olyan országban, amelyet egykor Ukrajna legmeghatározóbb szövetségese -nek tekintettek a közös ellenség ellen: Oroszország”. Három éves háború után a Lengyelországban a nyilvános érzelmek váltak, és egyre növekvő csalódást okoznak a Kijev számára kialakított gazdasági áldozatok miatt. A gazdálkodók iránti együttérzés nagy szerepet játszik ebben a változásban. A Közvélemény Kutatóközpont felmérése szerint a lengyel választók több mint 80 % -a támogatta a tüntetőket a tavalyi tüntetések csúcsán. A januárban közzétett Mieroszewski Központ újabb jelentése azt találta, hogy a negyedik lengyelnek csak egyének pozitív véleménye van az ukránokról, míg csaknem egyharmaduk negatív véleményt képvisel.
Lengyelország kampány módban
Lengyelország a májusban a döntő elnökválasztásra készül, amely Donald Tusk ellentmondásos kormányzásáról szóló első jelentős közvélemény -teszt. A tét magas: Ha a jobboldali konzervatív törvény és az igazságszolgáltatás (PIS) párt elveszíti az elnökséget, akkor Tusk és kormányának politikai védelmét nem fog intézményi ellenőrzés a korábbi kormányzó párt ellen. A Lengyel Központi Központi Kutatóközpont (CBO -k) legfrissebb szavazása szerint a TUSK jelöltje, a Varsói polgármester, Rafał Trzaskowski a szavazatok 34 % -ával vezet, míg a PIS jelöltje, Karol Nawrocki, a nyomvonalak 26 % -át teszik ki. A rés azonban a választási megközelítésekor folyamatosan szűkítik. A PIS kampányát a mezőgazdasági termelők tiltakozásaira és igényeikre összpontosította, így a kérdés a választások fókuszpontjává vált.
A Lengyelország és a Magyarország – a közeli szövetségesek – közötti feszültségek, hogy az ukrán háború után romlottak, miután Tusk 2023 októberében visszatért a hatalomba. A magyar kormány indokolta a döntést azáltal, hogy hivatkozott a Lengyelországban folytatott politikai indíttatású ítélet lehetőségével kapcsolatban. 2025 elején Varsó példátlan diplomáciai támadást indított Magyarország ellen, ideértve a magyar nagykövet megakadályozását a lengyel EU elnökségének megnyitó ünnepségen, és arra utasította az állami intézményeket, hogy ne vegyenek részt Budapest megbízottjával.
A poszt lengyel FM felszólít az EU népszavazására a magyar tagságról, először a magyar konzervatívon jelent meg.
