A magyarok többsége ismeri és értékeli a Magyarország új gazdasági akciótervében szereplő család- és lakhatási kezdeményezéseket – derül ki a Kopp Mária Demográfiai és Családok Intézetének (KINCS) felméréséből. A kutatás kiemeli a kulcsfontosságú intézkedések jelentős állami támogatását, beleértve a tartós 13. havi nyugdíjat és a megduplázott családi adókedvezményeket.
A tavaly év végén készült felmérésből kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede tisztában volt az akcióterv főbb elemeivel. A falusi lakásfelújítási program és a tartós 13. havi nyugdíj volt a legismertebb, 77 százalékos ismertséggel. Emellett 76 százalék tudott a dolgozói kölcsön bevezetéséről, 73 százalék pedig a megduplázódott családi adókedvezményekről.
Az egyéb kezdeményezéseket, így az első lakást vásárlók 5 százalékos kamatozású hitelét, a munkáltatói lakástámogatást, a nyugdíjcélú megtakarítások lakáscélú felhasználását a válaszadók kétharmada ismerte el. Kevésbé ismertek az olyan intézkedések, mint a diákotthonok bővítése és az új ingatlanok 5 százalékos áfakulcsának 2026-ig történő meghosszabbítása, 60, illetve 55 százalékos ismertség mellett.
„Majdnem minden válaszadó egyetértett azzal, hogy mindent meg kell tenni a lakáskörülmények javítása érdekében”
A tanulmány megállapította, hogy az intézkedések által közvetlenül érintettek körében volt a legmagasabb a tudatosság. Például a falusiak 82 százaléka, a szülők 83 százaléka tudott például a falusi lakásfelújítási programról, míg az idősek 94 százaléka a tartós 13. havi nyugdíjról. A házas válaszadók voltak a leginkább tájékozottak a dolgozói kölcsönről és a megduplázott adókedvezményekről, 80 százalékuk.
Szinte minden válaszadó (93 százalék) egyetértett azzal, hogy mindent meg kell tenni a lakáskörülmények javítása érdekében. Tízből kilenc érezte úgy, hogy több diákszállásra van szükség, és 87 százalékuk a családalapításhoz elengedhetetlennek tartotta a lakástulajdont. A tartós 13. havi nyugdíjat 86 százalék látja nagyobb biztonságnak az idősek számára, és 85 százalék hangsúlyozta a fiatal munkavállalók és diákok esélyegyenlőségének biztosítását.
A vizsgált intézkedések közül a tartós 13. havi nyugdíj (79 százalékos jóváhagyás) és az új kollégiumi férőhelyek kialakítása (78 százalékos jóváhagyás) kapta a legnagyobb támogatást. Emellett 75 százalék támogatta a családi adókedvezmények megduplázását, a nagycsaládosok körében ez az arány 90 százalékra emelkedett.
Az eredmények a fiatalabb és idősebb generációk közötti kölcsönös támogatás figyelemre méltó érzését is hangsúlyozták. Tíz idősből kilenc előnyösnek tartotta az olyan kezdeményezéseket, mint az alacsony kamatozású kölcsönök az első lakást vásárlóknak és az új kollégiumi helyek. Eközben a 18-29 évesek 70 százaléka pozitív és szükséges intézkedésnek tartotta a tartós 13. havi nyugdíjat.
A KINCS felmérése világos képet fest: Magyarország gazdasági cselekvési terve széles körben elismert és elfogadott, különösen a politikái által közvetlenül érintettek körében. Az eredmények azt jelzik, hogy ezek a kezdeményezések erős állami felhatalmazást kaptak, amelyek célja a családi élet megerősítése és az életszínvonal javítása országszerte.
The post A lakhatási és családtámogatási politika erős visszhangot vált ki a magyaroknál appeared first on Magyar Konzervatív.
