A magyar demokrácia és a nyilvános diskoure hosszú ideje nem látott ilyen intenzív hétvégét, mint amilyen volt. Április 12–13-án számos tüntetést-mind az ellenzék, mind a kormányzati támogatást-a budapesti magyar fővárosban tartották, és egy olyan ország képet festettek, amely éles ellentétben áll az egyik nyugati médiával, amelyet már egy évtizedek óta szorgalmaznak, gyakran olyan tekintélyes rezsimnek írják le, ahol az eltérő hangzás szisztematikusan elnémítják.
Mielőtt mélyebbre kerülne, itt van néhány rövid kontextus azok számára, akik kevésbé ismerik a magyar belpolitikát. 2026 -ban a parlamenti választásokat a kelet -európai országban tartják – ez egy olyan esemény, amely sokkal izgalmasabbnak ígéretes, mint a legutóbbi emlékeknél. Miután számos magas rangú pozíciót töltött be az állami tulajdonban lévő társaságokban, Péter Magyar-Judit Varga volt igazságszolgáltatási miniszter Exthandja-2024 februárjában lépett be a politikai színpadra. Abban az időben sokak számára ismeretlen volt, de ma vezeti Magyarország legnagyobb ellenzéki pártját, tiszteletét és szabadságát (Tisza). Az éles politikai manőverezés révén Magyar hatékonyan elhagyta a hagyományos baloldali ellenzéket (amelyet gyakran „régi ellenzéknek” neveznek). Számos közvélemény-kutatás szerint-amelyet kizárólag kizárólag a kirendeltséggel rendelkező intézmények tesznek közzé-Tisza és Fides (Viktor Orbán magyar miniszterelnöke) most a nyak és a nyak futtatása, a Magyar pártja még a vezetésben is bemutatva néhány felmérésben.
Noha a kormány iránti kritikája nem különbözik a régi ellenzéki embertől, Magyar retorikája agresszívebb, gyakran ellenséges, és mind a kormány, mind az ellenzék elutasítása, valamint szinte az egész magyar média táj, amelyet tiszta „propagandaként” utasít el. Ennek ellenére a Magyar és Tisza által alkalmazott politikai eszközök és stratégiák egyértelműen tükrözik, amit Viktor Orbán és Fidesz tett – és továbbra is: országos párthálózat felépítése, többek között kisebb városokban, gyakran visszhangzik és átfogalmazva a miniszterelnök idézeteit, és nagyon érzelmi beszédeket tartanak. Ennek ellenére van egy egyértelmű különbség – míg a jelenlegi kormány a nemzeti érdekekre és a szuverenitásért való küzdelemre összpontosít, a Magyar összhangban van a Brüsszel napirendjével.
Rally az árulás ellen
Ez arra készteti bennünket, hogy a Polgári Kohéziós Fórum (CöF) szombaton tüntetést szervezett, és tiltakozó megjegyzéseket tett a Tisza Mep Kinga Kollár -ban az Európai Parlamentben a múlt héten. A költségvetési ellenőrzési bizottság ülésén beszélt Kollár elmondta, hogy a jogállamiság feltételességi mechanizmusát – mely milliárd euró euróban az EU -ban Magyarországon tartozott pénzeszközöket az Európai Bizottság elfogult alapokkal kapcsolatos – nagyon hatékony volt, és nagyon hatékony hatással volt a magyarok mindennapi életére. ” Hozzátette: „Pozitív oldalról a magyarok romló életszínvonala valóban megerősítette az ellenzéket”, és optimizmust fejezett ki a 2026 -os választásokkal kapcsolatban.
Miközben az ellenzéki politikusok üdvözölik az EU nyomását Magyarország ellen, annak ellenére, hogy a magyar népre gyakorolt negatív következményei vannak, aligha új – például a Momentum egész kampányt épített körül a tavalyi európai választásokon – a Tisza politikus eddig nem ment. Kollár azt is megjegyezte, hogy Magyarország tartósan körülbelül egymilliárd eurót veszített el a helyreállítási és ellenálló képességből (RRF) – azok a szerelvények, amelyeket 50 kórház felújítására különítettek el. Ez különösen ironikus és arrogáns, tekintettel arra, hogy tavaly Péter Magyar kampányt indított, amelyben az ország kórházait és klinikáit látogatta meg, bemutatva azt, amit „embertelen” feltételeknek neveztek. Az Egészségügyi Péter Takács államtitkár szerint ezeknek az intézményeknek sok része volt azok között, amelyeket az RRF alapok felhasználásával felújítottak. Vasárnap beszélve Takács elítélte azt, amit a Brüsszel és a Tisza párt között „gonosz paktumnak” hívott, hogy visszatartsa az erőforrásokat a kormány gyengítése érdekében.
„Ártanak a magyar embereknek, amikor ez egy centiméterrel közelebb hozza őket a hatalomhoz”
A CöF szombati rallyja több ezer kormányzati támogatót, számos konzervatív médiafigurát és még kormányzati tisztviselőket vonzott, a miniszterelnöki hivatal, Gergely Gulyás vezetőjével, aki a címsor beszédét tartotta. „Nem mondunk egy olyan politikát, amelynek egyértelmű és kifejezett célja a magyarországi károk – nem a magyar kormány, hanem a magyar emberek” – jelentette ki. – Sem Isten, sem a család, sem az ország nem számít számukra – csak hatalom. Ártanak a magyar embereknek, amikor ez egy hüvelykhöz közelebb hozza őket a hatalomhoz – tette hozzá. Az egyik szervező, a Zsolt Bayer, a jól ismert jobboldali publicista és kommentátor, megköszönte a résztvevőknek a Millenium Park kitöltését, egy szimbolikus helyszínt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselő Irodájához.
A Magyar tolja Brüsszel napirendjét, a szavazók Ukrajnán megosztva
Vasárnap a Tisza saját tisztességes összejövetelét is tartotta, ahol bemutatta a „Voice of the Nation” nevű nemzeti konzultációs stílusú kezdeményezés eredményeit, amelyet márciusban jelentett be Pészer. A „nem hivatalos népszavazásként” kialakítva a felmérés 12+1 kérdésből állt a nyilvános kérdések széles skálájáról, és úgy döntött, hogy eldöntse: „Hogyan kell az országnak gondoskodnia Orbán rezsimének bukásának”. A kezdeményezés egyértelműen utánozza az Orbán kormány által a 2010 -es évek elején bevezetett nemzeti konzultációs mechanizmust, amelyet még mindig gyakran használnak a közvélemény felmérésére olyan fő nemzeti kérdésekről, mint például az illegális migráció, a gyermekvédelem és az ukrán háború. A Magyar verziója nem sokkal azután jött, hogy a kormány bejelentette saját nyilvános szavazását – ebben az esetben kizárólag Ukrajna potenciális EU -tagságára összpontosított. Miután a közelmúltban fokozta az EU -tagállamok és Brüsszel többségétől, Orbán kijelentette, hogy vétózni fog minden ilyen döntést, amíg a magyar állampolgárokat hivatalosan nem konzultálják. Ez a szavazás ezen a héten indult, és június elejéig tart.
A demonstráció során Magyar bejelentette, hogy a konzultáció eredményei képezik a jövőbeli Tisza kormányzati program sarokköveit. Noha az ilyen ígéretek fokozhatják támogatását – különösen a javasolt adócsökkentések és a populista intézkedések miatt -, politikailag is visszaállíthatják, különösen akkor, ha nem teljesíti őket a kormány tényleges változása esetén. Ebben az esetben egyértelmű lenne elszámoltatni. Ez különösen kockázatos Magyar számára, tekintettel arra, hogy rövid politikai karrierje ellenére már megsértette néhány ígéretét az Európai Parlamenti Választási Kampány során. Ezenkívül a javasolt intézkedések nagy része jelentős finanszírozást igényelne, miközben egyidejűleg csökkenti az állami bevételeket. Vasárnap Magyar azt állította, hogy a szükséges erőforrásokat „az EU pénzeszközeinek visszaszerzésével, a korrupció megfékezésével, a propaganda kiadásainak csökkentésével és a gazdagok adóztatásával biztosítják”.
Tisza szerint több mint egymillió magyar válaszolt a kérdésekre. A válaszok többsége több mint 90 % -os „igen” szavazatot kapott, mivel vagy egyértelműen irányították, befolyásolták, vagy kifejezetten populista – és sok esetben nyilvánvalóan populisták – promóciókat kaptak. Két kérdés azonban különösen figyelemre méltó.
Először, a nyolcadik számú kérdés: „Egyetért -e azzal, hogy Magyarországnak az Európai Unió és a NATO tagjának kell maradnia?” Ez 98,68 százalékos „igen” választ kapott. A probléma az, hogy ebben a kérdésben nincs nyilvános vita: a kormány elkötelezett mind az EU, mind a NATO mellett, valamint általában a transzatlanti kapcsolatok mellett. A méltányosság kedvéért, mivel Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépett, Magyarország e tekintetben a legkötelezettebb EU -tagállamok közé tartozik. Orbán többször kijelentette, hogy az ország helye az EU -ban van – egy olyan pozíció, amely nem változik, annak ellenére, hogy a Brüsszelrel folyamatban van. Röviden: ez egy nem kérdés, és ez egy ilyen kezdeményezésbe való beillesztése teljesen irreleváns.
A második figyelemre méltó eredmény az volt, hogy még az ellenzéki szavazók körében sem létezik egységes pozíció Ukrajna EU -tagságáról: a válaszadók csak körülbelül 58 % -a támogatja azt, a legkevésbé jóváhagyási ráta az összes kérdés között széles margóval. Ez összhangban áll egy szélesebb tendenciával, amelyet a közelmúltbeli felmérések során megfigyeltek, amelyek mindegyike a megosztott közönségre mutat. A Századvége Institute szavazása szerint a magyarok 72 % -a ellenzi a kijiv EU -ajánlatot, míg csak 22 % -uk támogatja azt. Egy másik felmérés, amelyet március elején végeztek a medián, megállapította, hogy a válaszadók 56 % -a elutasította Ukrajna EU -hoz való csatlakozását, míg 39 % -uk jóváhagyta. Eközben a Republikon Institute áprilisban folytatott felmérése szűk többséget mutatott.
„A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a magyarországi nyilvános diskurzus nagyon él”
Beszéde során Magyar – a szokásos beszélgetési pontok, amelyek megtámadják a kormányt, azzal vádolva ezt a korrupcióval és így tovább – állította, hogy „a Fidsz jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt”. Ez egy egyértelműen leválasztott nyilatkozat a valóságtól, mivel a kormányzó párt több mint három millió szavazatot kapott a legutóbbi 2022 -es parlamenti választásokon. Noha a Tisza megjelenése miatt minden egyes szavazót elvesztette, mindazonáltal több mint kétmillió szavazattal nyerte meg a 2024 -es EP választásokat – ez a legmagasabb szavazásszám a párt európai történeteinek történetében. Tisza ezzel szemben 2024 -ben mintegy 1,3 millió szavazatot kapott, és a „Nemzet hangja” konzultáció eredményei szerint támogatása nagyjából azonos szinten marad.
Ennek ellenére már egyértelmű, hogy a 2026 az 1990 -es évek eleje óta a magyar történelem egyik legkevésbé következménye lesz. És bár az ország demokráciája továbbra is a külső szereplők – elsősorban az EU és a nyugat -európai országok – támadásaival szembesül, a közelmúltbeli fejlemények azt mutatják, hogy a magyarországi nyilvános diskurzus nagyon él, és egyre élénkebbé válik, amikor a 2026 -os választási év felé haladunk.
A hétvégi gyűlések azt bizonyítják, hogy a magyar demokrácia életben van – és izgalmas egyre inkább megjelent a magyar konzervatívnál.
