Az adatok korában élünk. A folyamatban lévő technológiai forradalom, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) és a tárgyak internete (IoT) vezet, példátlan igényt vezette az adattárolás iránt. Az olyan országok, mint az Egyesült Államok és Kína, erősen fektetnek be ebbe az ágazatba, és ez a tendencia csak felgyorsul. Globális szinten az adatok létrehozása és a fogyasztás 2020 -ban körülbelül 64,2 zettabájtot ért el, és 2025 végéig várhatóan 180 zettabájtra emelkedik. adatintenzív alkalmazások.
Az adattárolási piac egyre inkább jövedelmezőbbé válik. 2023 -ban a globális adattárolási piacot körülbelül 186,75 milliárd dollárra becsülték, és várhatóan 2032 -re 774 milliárd dollárra növekszik, tükrözve a 17,1 százalékos éves növekedési rátát (CAGR). Ezen előrejelzések alapján elengedhetetlen az országok számára, hogy befektessenek ebbe az ágazatba a hozamok maximalizálása és a versenyelőny megteremtése érdekében.
Magyarország azonban jelentősen hiányzik az adattárolási infrastruktúrában vezető tíz országból. A nemzetek, mint például Portugália, az Egyesült Királyság és Hollandia, jelentős lépéseket tettek ebben az iparágban, míg Magyarország csak 23 adatközponttal elmarad. Éles ellentétben Románia – annak ellenére, hogy kisebb gazdasággal rendelkezik – 61 adatközponttal rendelkezik. Ez az egyenlőtlenség nagyrészt annak köszönhető, hogy a román kormány stratégiai döntése, hogy több millió eurót fektet be a nemzeti befektetési bankján keresztül, a nagyszabású adatközpontok építésének támogatása érdekében.
Ennek a magyar politikai döntéshozók ébresztési hívásaként kell szolgálnia. Az adatágazatban új gazdasági verseny alakul ki, és a feltörekvő gazdaságok, mint például Malajzia és Ruanda, agresszív módon helyezik el magukat globális adatközpontokként. Magyarországnak lehetősége van arra, hogy kulcsfontosságú szereplővé váljon ezen a piacon, tízezrek munkahelyeket nyitva, jelentős közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) vonzva, és megerősítve geopolitikai jelentőségét más nemzetek számára stratégiai partnerként.
„A Magyarország energiatermelésének bővítése kritikus jelentőségű a nagyszabású adatközponti műveletek támogatása érdekében”
Az adatközpontok nagyon energiaigényesek. Szerencsére Magyarország erős energiaszektorral rendelkezik, és hatalmának nagy részét nukleáris energiából származik, és növeli a megújuló energiaforrások és a fosszilis tüzelőanyagok hozzájárulását. Az országnak már megvan az az infrastruktúrája, amely ahhoz szükséges, hogy versenyezzenek – és potenciálisan meghaladják – románia az iparban. Ez azonban csak akkor fordul elő, ha a politikai döntéshozók felismerik az ágazat jelentőségét, és döntő lépéseket tesznek. A Magyar energiatermelésének bővítése kritikus jelentőségű a nagyszabású adatközponti műveletek támogatása érdekében.
Románia megközelítése az adatipar fejlesztésének fejlesztésére tükrözi Dél-Korea stratégiáját a 20. század végén: a kis, otthoni technológiai vállalatok közvetlen állami finanszírozása. Ahelyett, hogy olyan multinacionális óriásokra támaszkodna, mint az AWS vagy az Oracle, a román kormány támogatásokat nyújtott a kisvállalkozóknak, lehetővé téve az ország számára, hogy Kelet -Európában vezető adatközpont legyen. Ezek a társaságok, amelyek ma már megalapozottak, először Románia érdekeit szolgálják, és sikeresen elhelyezték az országot regionális vezetőként.
Magyarországnak hasonló megközelítést kell alkalmaznia egy kormány által támogatott befektetési alap létrehozásával, amely az adatágazatban és az induló vállalkozásoknak szól. Ez az alap támogatná az új adatközpontok felépítését, és ösztönözné a helyi vállalkozásokat a piacra való belépésre. Ezenkívül a magyar vállalatok szerződéseket írhatnak alá az amerikai és kínai cégekkel a tengeri adatok tárolására, a bevétel generálására és a magyar gazdaság megerősítésére.
Az adatinfrastruktúrába történő befektetés előnyei tagadhatatlanok. A proaktív stratégiát követve Magyarország adókedvezményeket kínálhat azoknak a vállalatoknak, amelyek adatközpontokat építenek, partner a nemzetközi felhőszolgáltatókkal a helyi létesítmények létrehozásához, a digitális infrastruktúra bővítéséhez és korszerűsítéséhez, hogy vonzzák a globális technológiai cégeket, és végül kidolgozzák az adatkezelésre szakosodott képzett munkaerőt, és az adatkezelésre szakosodtak, és kiberbiztonság.
„Az állami támogatású ösztönzőkkel és a magánszektorbeli együttműködéssel Magyarország olyan ökoszisztémát hozhat létre, ahol a robotika és az AI virágzik”
Az adatinfrastruktúrába történő befektetés katalizátorként is szolgálhat a magyar robotikai ipar számára. Mivel az AI-vezérelt automatizálás és a robotika egyre inkább a hatalmas adatfeldolgozásra és a valós idejű felhőalapú számítástechnikára támaszkodik, a robusztus adatközpont-hálózat biztosítja a magyar vállalatok számára a szükséges infrastruktúrát a fejlett robotikai megoldások fejlesztéséhez és telepítéséhez. A nagy teljesítményű számítástechnikai környezet előmozdításával a Magyarország vonzhatja a globális robotikus cégeket, támogathatja a helyi induló vállalkozásokat, és integrálhatja az AI-alapú automatizálást olyan iparágakba, mint a gyártás, a logisztika és az egészségügyi ellátás. Ezenkívül az adatközpontok, az AI és a robotika közötti szinergia intelligens gyárak és autonóm rendszerek fejlesztéséhez vezethet, és Magyarországot az ipar regionális vezetőjeként helyezheti el. Az állami támogatású ösztönzőkkel és a magánszektorbeli együttműködéssel Magyarország olyan ökoszisztémát hozhat létre, ahol a robotika és az AI virágzik, tovább növelve a gazdasági növekedést és a technológiai fejlődést.
A gazdasági haszon mellett ez a nemzetbiztonsági kérdés is. Az adatok szuverenitása egyre kritikusabb a globális politikában, és az Európa adatinfrastruktúrájának jelentős részének ellenőrzése nagyobb tőkeáttételt eredményezne a nemzetközi ügyekben. Ha a politikai döntéshozók komolyan veszik ezt az ágazatot, akkor Magyarország az adattárolás vezetőjévé válhat, ami nélkülözhetetlenné teszi az Európa digitális gazdaságát.
Ezért erősen sürgetem a magyar politikai döntéshozókat, hogy prioritást élvezjenek a felhő technológiába, a digitális infrastruktúrába és a vállalkozói szellembe történő beruházások rangsorolására. A lehetőség ablaka most nyitva van – a horgárnak meg kell ragadnia azt, mielőtt mások megtennék.
A Data Century – Magyarországnak az európai adatközhöz válásakor kell eljárnia, hogy először a magyar konzervatívnál jelent meg.
